Így telt a 2017-es év

04/01/2018

Sűrű volt a december, de igazából az egész év. Az utolsó hónapban már nem született újabb cikk, de idén pótolom az elmaradásaimat. Sok munkánk volt, sok megrendelés, elfoglaltság, de ez egy pillanatig ne tűnjön panasznak. Szerettem ennek az évnek minden pillanatát. 

Ami külön öröm volt számomra, hogy 2017-ben egyre több önkormányzati és céges megrendelésnek tettünk eleget, amellett persze, hogy továbbra is sok magánkertben dolgoztunk. Boldogsággal tölt el, hogy egyre több az ápolás is: metszéseket, visszavágásokat, permetezéseket és koronabiztosításokat csináltunk kisebb-nagyobb udvarokban, kertekben. 


A nagyobb projektek száma emelkedett, de tökéletesen összedolgoztunk a kollégáimmal, egytől egyig jó hangulatban teltek a közös munkák. A legtöbbet Budapesten és Pest megyében dolgoztunk, de sokat utaztunk Fejér vagy éppen Győr-Moson-Sopron megyébe, egy-egy alkalommal pedig Somogy, Heves és Nógrád megyébe is eljutottunk. 


Különleges feladatokkal is találkoztam. Egy kedves párnak vágtam össze néhány fakorongot, amikből esküvői dekoráció lett. Eszméletlenül ötletes és nagyon jól mutatott az asztalokon. 


Decemberben is egy érdekes kéréssel találtam szembe magam. Egy diófát kellett kivágnom, de a helyi lelkész - aki egyben fafaragó mester is - megkért, hogy a törzset hagyjuk meg illetve a vázágakból is maradjon pár méter. Kiderült, hogy a plébános úr szobrot készít majd a monumentális diófa törzséből. 


Köszönöm megrendelőink kedvességét és a sok apró figyelmességet, amit kaptunk. Péterin a forró gyömbértea a házilag készített süteménnyel isteni volt, néhány tábla csokoládé, az üvegből készített angyalkák és még sorolhatnám - ezek mind sokat jelentenek nekem. De minden korty tea, amivel kínáltak és minden egyes elismerő, kedves szó, amit kaptam, hozzátett az évemhez. 


Volt egy remek SKT tanfolyam is, amit sikeres vizsgával zártam. Ez egy nemzetközileg elismert vizsga, a modulok ugyanazok minden országban. Olyan oktatókat ismertem meg, akikkel éjszakába nyúlóan lehetett beszélgetni - sok tanácsot, ötletet kaptam, amiket igyekszem nap mint nap beépíteni a munkámba. 


A 2017-es évem fénypontja viszont nem is a favágáshoz vagy a faápoláshoz kötődik, bár fa itt is szerepel a történetben. Szerveztünk egy rajzversenyt 'Barátaink, a fák' címmel, első és második osztályos gyerkőcök rajzait vártuk. Néhány apró ajándékot vásároltam és egy általam készített ceruzatartó vándorolt a győztes alkotóhoz. Két suli diákjait mozgatta meg a verseny, minden egyes rajz csodaszép volt, a döntés pedig nehéz. Nyertest és két különdíjast hirdettünk még karácsony előtt. Majd feladtam a nekik szánt küldeményeket. Ezután én kaptam ajándékot. Két remek tanítónőtől. Képeket. 

Semmi mást nem kívánok az új évre, mint ami itt is látható a gyerekek arcán: örömet, büszkeséget, vidám mosolyokat. 


Köszönöm a 2017-es évet.